Ronnie szemszöge
A telefon csörgésére ébredtem, s gyorsan kaptam fel mobilom, nehogy felébressze a mellettem fekvő férfit.- Hallo, tessék? – szóltam bele kissé álmos hangon.
- Veronica Harris-szel beszélek?
- Igen.
- A meghallgatás miatt hívom, szeretnénk, ha ma befáradna az irodánkba.
- Miért megkaptam a szerepet?
- Nem ilyen egyszerű, ezért kellene bejönnie.
- Rendben, mikor menjek?
- Mondjuk ma délután?
- Rendben, hányra?
- Két óra megfelel önnek?
- Persze, akkor kettőkor ott vagyok. Viszhall.
- Viszonthallásra. – azzal bontottam a vonalat, vajon miért kell bemennem?-merült fel bennem az egyértelmű kérdés. Hát legkésőbb ma kettőkor megtudom, szóval csak addig kell várnom. Kimásztam az ágyból, hogy készítsek magamnak egy teát, így gyorsan felkaptam a köntösöm.
- Hová mész ilyen korán? Jó reggelt puszit nem kapok? – kérdezte Matt álmos hangon, amin minden alkalommal elnevettem magam, most sem volt másként.
- Korán?! És talán jó napot puszi! Már tizenegy óra van. Csak csinálok teát, aztán tényleg megyek valahova. – sétáltam vissza az ágyhoz, hogy lehajoljak hozzá egy puszi erejéig, de magára rántott.
- Ugye nem gondoltad, hogy ennyivel megúszod? – mondta kaján vigyorral kísérve.
- De igen. – mondtam, miközben szabadulni próbáltam. – Komolyan gondoltam, mert kettőre oda kell érnem egy megbeszélésre!
- Miről maradtam le? – kérdezte, de még mindig nem engedett el.
- Ha elengedsz, elmondom.
- Hát jó! – egyezett bele, így engedett szorításán, lehuppantam mellé és elfeküdtem, ami látszólag nagyon tetszett neki.
- Szóval most hívtak, hogy menjek be egy megbeszélésre az irodájukba. Nem tudom, hogy megkaptam-e a szerepet, vagy valami másról van-e szó, de a lényeg, hogy valószínűleg kapok valamiféle munkát.
- Ez nagyon jó! Te nem is örülsz?
- Nem akarom elbízni magam, mert nagyot eshetek!
- Tudom. – hajolt fölém és komolyan a szemembe nézett. – De amíg mellettem vagy, ígérem, nem esik bántódásod! – jelentette ki, majd megcsókolt. Nem hagytam, hogy nagyon belelendüljön, bár ezen elhatározásom egy pillanatra megingott, amikor felderengett az előző éjjel, de emlékeztettem magam, hogy össze kell készülnöm, és már így is kis csúszásban vagyok, így finoman eltoltam magamtól, de csalódott arcát látva ismét magamhoz húztam egy szenvedélyesebb csókra. Befejezvén gyorsan kimásztam alóla, és kimentem teát csinálni. Éppen a vizet töltöttem ki egy bögrébe, mikor kezei összekulcsolódtak derekam körül.
- Elkísérjelek? – kérdezte komolyan, de nem akartam, hogy ott legyen.
- Nem kell. Amúgy is ideje meglátogatnod a szüleid! Hilary szólt, hogy anyukád már hiányol, ha végeztem én is odamegyek rendben?
- Oké. – azzal elengedett és elment zuhanyozni. Gyorsan elszürcsöltem a forró teát, s amint Matt kijött, birtokba vettem a fürdőszobát. Lezuhanyoztam, majd felöltöztem, nem sminkeltem, mivel még amúgy is haza kell ugranom ruhát cserélni, így azt majd otthon elintézem. Elköszöntem kedvesemtől, majd hazarohantam, és se perc alatt átvedlettem. Mivel a megbeszélés után rögtön Matt szüleihez megyek, így egy sima fekete felsőt, és egy szűk sötét farmert választottam, egy magas sarkú bokacsizmával. A sminkem is szolidra vettem, a bőröm szerencsére remek állapotban volt, így még púdert sem tettem fel, fekete szempillaspirál és egy kis átlátszó szájfény. A hajam kiengedtem, és már indultam is. Kettő előtt pár perccel értem oda, de azonnal fogadtak.
- Jó napot! – köszöntem belépve a hatalmas tárgyalóba, ahol már hatan ültek. A producer, a szereposztók a két koreográfus, és valaki, akit nem ismertem.
- Neked is! – mondta egy számomra ismeretlen személy. – Foglalj helyet. – így hát leültem, és kíváncsian vártam mit fognak mondani.
- Mindnyájunknak tetszett, amit csináltál, ezért szeretnénk veled egy olvasópróbát csinálni.
- Értem, de a szereplőnek, akinek jelentkeztem nincs szövege, legalábbis nekem még ezt mondták. Vagy tévedek?
- Nem tévedsz, de ha minden úgy megy, ahogy azt reméljük, akkor egy nagyobb szerepet kapnál. Itt a szöveg, olvasd át. – tolta oda nekem. Gyorsan elolvastam, de nem úgy nézett ki, hogy ez a filmből lenne. – Akkor kezdhetjük? – kérdezte egy kicsit sürgetően, mire csak bólintottam, így hát bele is vágtunk. A végére érve megkértek, hogy egy pillanatra hagyjam őket magukra. Teljesen elfogott a kíváncsiság, nehezen teltek a percek. Nem sokkal később behívtak, ismét leültem.
- Szóval, mint mondtam nagyon tetszett, amit csinált. Eszméletlen tehetséges táncos, és úgy látszik, valóban otthonosan mozog a színészet terén is. – ezen egy kicsit elmosolyodott, de utána komolyabb arckifejezéssel folytatta. Egy pillanatra nem értettem, hogy honnan tudhatja mit mondtam, és hogyan mozogtam, aztán leesett a tantusz, hogy mindent felvettek, hiszen ez az egyik legfontosabb tényező az elbírálás során, ki, hogy mutat kamerán keresztül. – A lényegre térve, a főszereplőnek szánt színésznő visszamondta a szerepet, így nagyon örülnénk, ha elvállalnád. Azt hiszem, ezzel nagyobb esélyt kapnál újabb szerepekre, és természetesen a fizetés is jóval magasabb, az egyéb juttatásokról nem is beszélve. Nekünk kell egy főszereplő, mégpedig nagyon gyorsan, neked pedig egy kis reklám, és jelenleg ennél jobb ajánlatot nem is kaphatnál.
- De még a történetről sem tudok semmit!
- A forgatókönyv még nincs kész, de a sztori rövid ismertetője itt van. – tolt elém egy lapot. – Nyugodtan olvasd át, és gondold meg. Addig magadra hagyunk. – bólintottam egyet, mire mind a hatan kivonultak. Elolvastam az ismertetőt, és be kell, hogy valljam egészen jó volt. Természetesen a vége happy end, és van benne egy-két feltűnően nyálas rész, de sajnos a legtöbb ember erre vágyik, ha beül egy mozira, ráadásul a forgatókönyv sincs még kész, és ki tudja, talán kihagyják belőle a részeket, melyekkel nem értettem egyet. Valamiért újra és újra felmerült bennem a lehetőség, hogy Matt intézte el nekem a dolgot, de az ő keze már idáig elérne? Nem tudom, mindenesetre megeshet a dolog. Felálltam, és kinyitottam az ajtót, ezzel jelezve, hogy bejöhetnek.
- Lenne pár kérdésem, mielőtt döntök.
- Csak tessék.
- Először is, mikor kezdődik pontosan a forgatás? És mikortól vannak próbák?
- Minden benne van a szerződésben.
- Értem. – ekkor ismét nyílt az ajtó és Taylor Lautner lépett be.
- Ezt ti komolyan gondoltátok? Ő a kevésbé ismert színésznő? Miss. utálom a világot? Szerintetek így mennyi esélyünk van? Én vele nem tudok együtt dolgozni. – mondta, de én nem értettem semmit.
Taylor szemszöge
Késve értem oda a megbeszélésre, de nem én tehettem róla, hogy hatalmas dugó volt a városban. Belépve a terembe teljesen ledöbbentem, mert azt a lányt kérték fel a főszerepre, akit a legkevésbé akartam. Utálatos, és számító, nem érdeklik az emberi érzések, csak egy cél lebeg a szeme előtt, mégpedig a siker, és emiatt képes átgázolni mindenen és mindenkin. Nem ilyen társra lenne szükségem, főleg akkor, ha egy remek filmet akarunk összehozni. Az elmúlt két évben nem egy hasonló lánnyal találkoztam, többször rendesen pofára-estem, és köszönöm éppen elég volt. Ezek a lányok érdemlik meg azt a bánásmódot, amit ők folytatnak másokkal, mondhatni egy patront megérnek, de semmi több. Ezen véleményem a többiekkel is megosztottam:
- Ezt ti komolyan gondoltátok? Ő a kevésbé ismert színésznő? Miss. utálom a világot? Szerintetek így mennyi esélyünk van? Én vele nem tudok együtt dolgozni. –már-már kiabáltam.
- Taylor állj le! Nem érdekel, hogy mit gondolsz most, nem is ismered. – vágta fejemhez Erik, az egyik producer.
- Jelenleg nincs más választásunk, ezt ne felejtsd el. Minden szempontból tökéletes: kiváló táncos, elég jól színészkedik, és jól néz ki, tehát eladható. Te is láttad a többieket, nem elég karcsú, vagy túlságosan az, nem elég izmos, vagy az ellenkezője, és ha pont jó alkatú, akkor a feje borzalom, vagy ami még nagyobb gond, hogy nem elég jó táncos.
- Bárki mást elviselek, nem érdekel, hogy csúnya az arca, legfeljebb több sminket tesznek rá.
- Hol kell aláírnom? – tette fel a kérdést a lány.
- Holnap reggel nyolckor gyere be, addigra készen lesz. – mondta Joanna, az egyik szereposztó, figyelmen kívül hagyva engem.
- Rendben, akkor holnap reggel az ügyvédemmel itt vagyok. – állt fel. Mindenkihez odasétált kezet fogni, hozzám is odalépet, de nem reagáltam kéznyújtására, akármilyen udvariatlanság. Pufogva távoztam én is a tárgyalóból, de be kell látnom, olykor a szükség nagyúr, és az elmondott dolgok tények. Végül is nem kell a szabadidőmet is vele töltenem, és addig nincs is gond.
Ronnie szemszöge
Kissé sértett, amit Taylor mondott, de így megbizonyosodtam afelől, hogy nem Matt intézte a dolgot, hiszen, ha az ő keze lett volna a dologban, akkor Lautner nem fakadt volna ki, mivel mást nem tehetett volna, csak hogy csendben marad, és ha így is lett volna, talán nem vállalom el. Ha tudná, hogy pont ő érte el, hogy belemenjek, biztos enné a penész. Nem hívtam fel Matt-et, rögtön Hilaryékhez mentem, mivel így volt megbeszélve. Útközben beszéltem ügyvédemmel, aki készségesen állt rendelkezésemre. Belegondolva pont jókor jött a lehetőség, mivel kezd elfogyni tartalékom, és mivel a szüleimre nem számíthatok, tesómtól pedig nem kérnék sunyi módon, Matt-re lennék rászorulva, amit nagyon nem szeretnék soha. Egész gyorsan odaértem, s kissé izgatottan sétáltam be házukba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése